4. A tárgyalás rendjére vonatkozó szabályok és a rendzavarás következményei

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A nyilvánosság követelménye az igazságszolgáltatás működésének ellenőrizhetőségét szolgálja, ugyanakkor nem járhat a tárgyalás rendjének megbontásával. A tárgyalások nyilvánosságának elvéből következően a tárgyalóteremben a rendfenntartás körében nemcsak az ügyben érdekelt felekkel, hanem a hallgatóság tagjaival szemben is foganatosíthatók az eljárási törvények által lehetővé tett intézkedések.

 

Büntetőügyekben

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) alapján a tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának megőrzéséről. A tárgyalás rendjének és méltóságának védelmére vonatkozó általános szabályok itt is érvényesek:

 - A tárgyalóterembe - a büntetés-végrehajtási testület és a rendőrség szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.

 - A tanács elnöke a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik.

Akit a bíróság előtt kihallgatnak, vagy aki a bírósághoz szól, annak állva kell beszélnie. A tanács elnöke e szabály alól kivételt tehet.

A tárgyalás rendjét, illetőleg szabályszerű menetét zavaró személyekkel szemben a következő szankciók alkalmazhatók:

 - Rendreutasítás: Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tanács elnöke rendre utasítja. Erre elsősorban a kisebb rendzavarások megakadályozása, megszüntetése érdekében kerülhet sor. Ha a rendreutasítás eredménytelennek bizonyul, súlyosabb szankciók alkalmazására kerül sor.

 - Rendbírság: A bíróság a rendzavarót vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja. A rendbírság összege ezer forinttól kétszázezer forintig terjed, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedő rendbírság szabható ki.

 - A rendzavarás miatt kiszabott rendbírságot - meg nem fizetése esetén - a bíróság elzárásra változtatja át. A rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén 1000 forinttól 5000 forintig terjedő összeg helyett 1-1 napi elzárást kell számítani, az egynapi elzárásnak megfelelő összeget a rendbírságot kiszabó határozatban kell megállapítani. A rendbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban a megbírságolt személyt figyelmeztetni kell.

 - Kiutasítás / kivezettetés: Ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tanács elnöke a rendzavarót a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A tanács elnöke ugyanígy jár el azzal szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja. A tanács elnöke rendelkezhet úgy, hogy a rendzavaró vagy az, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a tárgyalóterembe azon a tárgyalási napon nem térhet vissza.

 - Ha a tanács elnöke a vádlottat utasította ki, bíróság a tárgyalást a kiutasított vagy kivezetett vádlott távollétében is folytatja, de legkésőbb a bizonyítási eljárás befejezése előtt a vádlottat ismét a bíróság elé szólítja, és ismerteti vele a távollétében lefolytatott bizonyítást. Ha a vádlott a rendzavaró magatartással ekkor sem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való tartását, a tárgyalás a távollétében, védő részvételével lefolytatható.

 - Külön szabályok vonatkoznak az ügyész, illetőleg a védő kiutasítására.

 - Nyilvánosság kizárása: Ha a hallgatóság a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét ismételten megzavarja, a tanács elnöke a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja.

A tárgyaláson történt büntető- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a tanács elnöke az illetékes hatóságot, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlóját értesíti, a büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró őrizetbe vételét. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat.

A tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körében hozott határozatok ellen külön fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a határozat rendbírság kiszabásáról, a költségek viselésére kötelezésről vagy őrizetbe vételről rendelkezik.

 

Polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

A tárgyalás és a tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények rendjének fenntartásáról, méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.

A tárgyalóterembe - a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be.

Az elnök rendreutasítja a hallgatóság azon tagjait, akik a tárgyalás rendjét megzavarják. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén, úgyszintén, ha a hallgatóság tagjának az állapota vagy megjelenése sérti a tárgyalás méltóságát, őt az elnök a tárgyalásról kiutasítja, illetve kivezetteti.

A tárgyalás rendjének megzavarása (közbeszólás, bekiabálás, egyéb zajkeltő tevékenység, étkezés stb.) esetén az eljáró tanács elnöke a felekkel és képviselőikkel, más perbeli személyekkel, a tanúval, a szakértővel, a szemletárgy birtokosával szemben az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

- Rendreutasítás: A felet, a képviselőt, más perbeli személyt, a tanút, a szakértőt és a szemletárgy birtokosát, ha a tárgyalás rendjét, az eljárás menetét megzavarja, vagy a bíróságot, más felet vagy képviselőt, egyéb perbeli személyt, tanút, szakértőt, szemletárgy birtokosát sértő magatartást tanúsít, az elnök rendreutasítja. A rendreutasítás a legenyhébb szankció, amely a kifogásolt magatartás abbahagyására vonatkozó, illetőleg a követendő helyes eljárásra kioktató figyelmeztetés. Alkalmazása kisebb súlyú rendbontás esetén indokolt. A rendreutasítást a tárgyalási jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell.

- Pénzbírság: Ismételt vagy súlyosabb cselekmény esetén, valamint ha az említett személyek állapota vagy megjelenése a tárgyalás vagy a bíróság méltóságát sérti, őket a bíróság pénzbírsággal sújtja.

Polgári ügyekben a kiszabható pénzbírság összege nem haladhatja meg a pertárgy értékét. Ha azonban a pertárgyérték az 50.000,- forintot nem haladja meg, a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege 100.000,- Ft. Ha a pertárgyérték az 50.000,- forintot meghaladja, a kiszabható pénzbírság legmagasabb összege nagykorú személlyel szemben 1. 000.000,- Ft, a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorúval szemben pedig 300.000,- Ft. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet.

- Kiutasítás / kivezettetés: Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - akár a pénzbírság kiszabásával egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a bíróság a felet, a képviselőt, más perbeli személyt, a tanút, a szakértőt és a szemletárgy birtokosát a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha az említett személyek állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát. A kiutasítás hatálya az elrendelésétől kezdve - a bíróság rendelkezésétől függően - az adott tárgyalási határnapra, annak egy részére, vagy az egész eljárásra terjed ki.

A fél, illetve jogi vagy nem jogi képviselőjének kiutasítása esetén a bíróság a tárgyalást elhalasztja, kivéve, ha a kiutasított fél vagy jogi képviselője a tárgyalás megtartását kéri. Ha a kiutasítás az egész eljárásra kiterjed, a bíróság a felet felhívja, hogy a tárgyalásra képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetén a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni.

Ha tanú vagy szakértő rendzavarás miatti kiutasítására kerül sor, a bíróság a kiutasított tanút vagy szakértőt az okozott költségek megtérítésére kötelezi, illetve pénzbírsággal sújthatja.

Kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú esetén a rendfenntartás szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

- a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú korához és érettségéhez,

- a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben – ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén – a pénzbírság kiszabását az elnök különösen indokolt esetben alkalmazza.

Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele iránt és ezzel egyidejűleg feljelentést tesz.

 

Polgári és közigazgatási ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

A tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.

A tárgyalóterembe - a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.

Az elnök a hallgatóság köréből eltávolíthatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik.

A tárgyalás rendjének megzavarása (közbeszólás, bekiabálás, egyéb zajkeltő tevékenység, étkezés stb.) esetén az eljáró tanács elnöke az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

- Rendreutasítás: A feleket és képviselőiket, más perbeli személyeket, valamint a tanúkat és a szakértőket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. A rendreutasítás a legenyhébb szankció, amely a kifogásolt magatartás abbahagyására vonatkozó, illetőleg a követendő helyes eljárásra kioktató figyelmeztetés. Alkalmazása kisebb súlyú rendbontás esetén indokolt. A rendreutasítást a tárgyalási jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell.

- Pénzbírság: Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot szab ki. Ha a félnek vagy képviselőjének, más perbeli személynek, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy megjelenése a tárgyalás méltóságát sérti, őt a bíróság pénzbírsággal sújthatja. A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaival szemben pénzbírságot kiszabni nem lehet, hanem a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni. Polgári és közigazgatási ügyekben a kiszabható pénzbírság nem haladhatja meg a pertárgy értékét, nagykorú személlyel szemben a maximális összege 500.000,- Ft, kiskorúval szemben pedig 300.000,- Ft. A kiszabott pénzbírságot szabadságvesztésre átváltoztatni nem lehet.

- Kiutasítás / kivezettetés: Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a bíróság a feleket és képviselőiket, más perbeli személyeket, a tanúkat és a szakértőket, valamint a hallgatókat a teremből kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a félnek vagy képviselőjének, más perbeli személynek, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát.

Ha a bíróság a peres felet utasítja ki, egyidejűleg felhívja, hogy képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék; ha pedig a fél képviselőjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselőről gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni.

Ha tanú vagy szakértő kiutasítására kerül sor, a bíróság a kiutasított tanút vagy szakértőt az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja.

Kiskorú fél, kiskorú érdekelt vagy kiskorú tanú esetén a rendfenntartás szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

- a rendreutasítás módjának igazodnia kell a kiskorú érettségéhez,

- a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorúval szemben pénzbírság kiszabásának nincs helye,

- a tizennegyedik életévét betöltött kiskorúval szemben pedig – ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében – a pénzbírság kiszabásának szükségességéről az eljáró bírói tanács elnöke mérlegeléssel dönt.

Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig előzetes letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele iránt és ezzel egyidejűleg feljelentést tesz.