Rendes jogorvoslati eljárások polgári és közigazgatási ügyekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

 

Fellebbezés polgári ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

 

- „Ugró” fellebbezés

 

- Az „ugró” fellebbezést az új eljárásjogi kódex nem tartja fenn.

 

- Végzés elleni fellebbezés polgári ügyekben

 

Fellebbezéssel támadható határozat:

 

A Kúria előtt fellebbezéssel támadható az az ítélőtábla által másodfokú eljárásban hozott végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.

 

A fellebbezés előterjesztésére jogosultak:

 

Fellebbezést a fél valamint - a rendelkezés rá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

 

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

 

A fellebbezésben - a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett - fel kell tüntetni:

 

- a fellebbezéssel támadott ítélet számát, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését vagy részét,

 

- határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül,

 

- a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, az alapul szolgáló indokok kifejtésével,

 

- az anyagi vagy eljárási jogszabálysértést, jogszabályhely megjelölésével, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a jogszabálysértés.

 

A fellebbezési eljárás során a fél akkor változtathatja meg a tényállítását, ha olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezett volna. A fél a fellebbezési eljárás során akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási eszközt, ha az a fellebbezési eljárásban megengedett megváltoztatott tényállítás bizonyítására, vagy a keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy keletkezett.

 

Az eljárás során a fellebbezést, illetve észrevételt előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

 

Az eljárás lefolytatása:

 

A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül a támadott határozatot meghozó ítélőtáblánál kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vesz. A fél költségkedvezmény engedélyezését a fellebbezési eljárás megindításával egyidejűleg vagy legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig, ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig kérheti.

 

Ha a fellebbezés elkésett, olyan határozat ellen irányul, amely fellebbezéssel nem támadható vagy ha a fellebbezés hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta, az ítélőtábla, illetve a Kúria a fellebbezést visszautasítja.

 

A fellebbezéssel kapcsolatban az ellenérdekű fél, illetve az érintett a fellebbezés átvételétől számított 8 napon belül észrevételt terjeszthet elő. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül történik, a másodfokú bíróság azonban a feleket szükség esetén meghallgathatja.

 

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

 

 

Fellebbezés polgári és közigazgatási ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

 

- „Ugró” fellebbezés polgári ügyekben

 

Fellebbezéssel támadható határozat:

 

Ha a határozatot első fokon a törvényszék hozta, és valamennyi fél jogi képviselővel jár el, a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelmükben a felek indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek csak akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

 

A fellebbezés előterjesztésére jogosultak:

 

Fellebbezést a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

 

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

 

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezéshez csatolni kell a felek jogi képviselőinek közös nyilatkozatát, amelyben kérik, hogy a fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Az eljárás során a fellebbezést illetve csatlakozó fellebbezést előterjesztő felek számára a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezéshez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

 

Az eljárás lefolytatása:

 

A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt törvényszéknél kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vesz. A fellebbezésben költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a felperes csak akkor terjeszthet elő, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.

 

Ha nincs helye fellebbezésnek vagy a fellebbezés elkésett vagy annak hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Ha a támadott elsőfokú határozatot nem a törvényszék hozta, a felek valamelyikének nem volt jogi képviselője, a fellebbezéshez a felek jogi képviselőinek közös nyilatkozatát nem csatolták, továbbá ha vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg az 500.000,- forintot, a fellebbezést az illetékes ítélőtábla bírálja el a fellebbezésre vonatkozó általános szabályok szerint.

 

A fellebbezéssel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó fellebbezést terjeszthet elő. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

 

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

 

- Végzés elleni fellebbezés közigazgatási és polgári ügyekben

 

Fellebbezéssel támadható határozat:

 

A Kúria előtt fellebbezéssel támadható az az ítélőtábla által másodfokú eljárásban hozott végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.

 

A fellebbezés előterjesztésére jogosultak:

 

Fellebbezést a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

 

A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:

 

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Az eljárás során a fellebbezést illetve észrevételt előterjesztő fél számára a jogi képviselet nem kötelező.

 

Az eljárás lefolytatása:

 

A fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül a támadott határozatot meghozó ítélőtáblánál kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vesz. A fellebbezésben költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.

 

Ha a fellebbezés elkésett, olyan határozat ellen irányul, amely fellebbezéssel nem támadható vagy annak hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta, az ítélőtábla, illetve a Kúria a fellebbezést hivatalból elutasítja.

 

A fellebbezéssel kapcsolatban az ellenérdekű fél a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül észrevételt terjeszthet elő. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül történik.

 

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.