Rendkívüli jogorvoslati eljárások büntetőügyekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A büntetőjogi felelősséget elbíráló jogerős ügydöntő határozat kötelező erejű és rendes eljárásban megváltoztathatatlan, a benne foglaltakat közokirati erővel bizonyítja. Alkotmányos alapjog azonban, hogy az ilyen kötőerővel bíró döntésekkel szemben – bár a rendes perorvoslatnál jóval szűkebb körben – az esetleges hibák orvoslására a perjog lehetőséget teremtsen.

Az ilyen határozatok ténybeli hibái perújítási eljárásban, az esetleges súlyos jogi hibák pedig felülvizsgálati eljárásban vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvánnyal küszöbölhetőek ki. Ez utóbbi két eljárás lefolytatására kizárólag a Kúria, mint legfőbb bírói szerv jogosult.

Felülvizsgálat

A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelynek a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye. Ilyen a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet, valamint az eljárást megszüntető végzés.

Büntetőügyben a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak nem feltétele a rendes jogorvoslati eljárás kimerítése.

A felülvizsgálat okai

Felülvizsgálati eljárásnak a törvényben meghatározott szűk körben van helye:

  • a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
  • feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés esetén, valamint
  • Az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv (pl. Emberi Jogok Európai Bírósága) határozata alapján.

A felülvizsgálati okok körét a törvény taxatív felsorolása tartalmazza, ezen okok köre jogértelmezés útján sem bővíthető.

A büntető anyagi jog szabályainak megsértése akkor teremti meg a felülvizsgálat lehetőségét, ha az alapügyben eljárt bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségéről anyagi jogi szabálysértéssel határozott (büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét vagy rendelte el kényszergyógykezelését, illetve mentette fel a terheltet, vagy szüntette meg az eljárást), továbbá, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Büntető Törvénykönyv (továbbiakban Btk.) más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, vagy alkalmazott törvénysértő intézkedést, illetve ha a Btk. kötelező rendelkezése ellenére függesztette fel a terhelttel szemben kiszabott büntetés végrehajtását.

Eljárási szabálysértés miatt akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatát joghatóság hiányában; feljelentés, magánindítvány vagy a legfőbb ügyész rendelkezése hiányában; nem az arra jogosult által emelt vád alapján, valamint a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. Akkor is helye van felülvizsgálatnak, ha a támadott határozatot meghozó bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen; ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt; ha a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el; ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező; ha valamely törvényben meghatározott ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, továbbá ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha az Alkotmánybíróság a jogerős ügydöntő határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát rendelte el.

Nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős ügydöntő határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát.

Felülvizsgálat korlátai

Nincs helye felülvizsgálatnak:

  • a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen
  • a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
  • ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható,

A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.

A büntetőügyben elbírált polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog kérdésében hozott rendelkezése ellen a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint van helye felülvizsgálatnak.

A nemzetközi emberi jogi szerv határozata alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha az kizárólag az ügy ésszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.

Ki nyújthat be felülvizsgálati indítványt?

Az indítvány benyújtására jogosultak:
– a terhelt terhére az ügyészség a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül, míg
– a terhelt javára – időkorlát nélkül – az ügyészség, a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a terhelt házastársa vagy élettársa, a terhelt halála után pedig egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa.

Az indítvány benyújtását az sem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.

Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, és felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal is csak egyszer nyújtható be.

A felülvizsgálati indítvány alaki és tartalmi kellékei

A felülvizsgálati indítványra vonatkozó formai követelményt az eljárási törvény nem határoz meg. Tartalmát tekintve ugyanakkor az indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját, továbbá tartalmaznia kell az indítványozó kézbesítésre alkalmas elérhetőségét.

A felülvizsgálati eljárás

A felülvizsgálati indítványt az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál, vagy annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek az eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi. A bíróság az indítványt és az alapügy ügyiratait egy hónapon belül felterjeszti a Kúriához.

A felülvizsgálati indítványt a Kúria három hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el. Ha az a Kúria határozata ellen irányul, az indítványt érdemben öt hivatásos bíróból álló tanács bírálja el.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt indokolt határozattal elutasítja, ha
– az a törvényben kizárt,
– arra nem jogosult terjesztette elő,
– elkésett, azt felhívás ellenére nem vagy újból hiányosan terjesztették elő, továbbá
– ha az indítványozó elérhetetlenné vált.

Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.

A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét – elutasítás terhe mellett – az indítványának egy hónapon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a jogerős ügydöntő határozatot miért tartja sérelmesnek, szükség esetén pedig rendbírság terhe mellett védőt rendel ki az indítvány megfogalmazására.

Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat az ügyészség képviselte, a Kúria az indítványt az alapügy ügyirataival együtt nyilatkozattétel érdekében megküldi a Legfőbb Ügyészségnek, melyet az ügyészség egy hónapon belül visszaküldi a Kúriának.

A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.

Felülvizsgálati indítvány érdemi elbírálása:

Amennyiben a felülvizsgálati indítvány elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem került sor, a Kúria a felülvizsgálati indítványt érdemben bírálja el.

A Kúria előtti eljárásban védő részvétele kötelező. Ha a terheltnek nincs meghatalmazott védője részére a Kúria védőt rendel ki. Ezt követően a megküldi az ügyészség nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének, a terhelt részére pedig a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt, és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot. A terhelt és a védő a felülvizsgálati indítványra, illetve az ügyészség nyilatkozatára a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabály szerint tanácsülésen bírálja el.

Nyilvános ülésen akkor határoz, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza, vagy ha ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja.

A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, de az esetleges eljárási szabálysértések indítvány hiányában is figyelemmel van.

A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban az indítvány elbírálásáig a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

Amennyiben a Kúria az ügyet nyilvános ülésen bírálja el, azon a védő, valamint ha a vádat az ügyészség képviselte, a legfőbb ügyész vagy képviselőjének jelenléte kötelező, a terheltet és az egyéb jogosultakat a Kúria értesíti. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjen. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.

A nyilvános ülés megnyitása után a Kúria számba veszi a megjelenteket, ismerteti a felülvizsgálati indítvány és a megtámadott határozat lényegét, valamint az ügyiratok tartalmából mindazt, ami a felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges. Az ügy előadása után a felülvizsgálati indítvány előterjesztője, az ügyész, a védő, valamint az egyéb jogosultak a felülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnák. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg. Ezt követően a Kúria tanácsülésen határoz és döntését szóban kihirdeti.

A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat

A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályában fenntartja, ha a támadott határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.

A Kúria a támadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt állapította meg a terhelt bűnösségét, vagy rendelte el kényszergyógykezelését, a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést, anyagi jogszabályban foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását, vagy a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg a határozatát. A terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.

A Kúria a támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, ha a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges, illetve a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján indult felülvizsgálat esetén a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához az eljárás megismétlése szükséges.

A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát eljárási szabálysértéssel hozta meg.

Ha a Kúria a bíróságot új eljárásra utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad.

A Kúria a másod-, illetve harmadfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a felülvizsgálat oka a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásában merült fel, vagy a törvénynek megfelelő határozat a másod-, illetve harmadfokú bíróság eljárásának megismétlésével is meghozható.

Ha a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a terhelt fogva van, a fogva tartás kérdésében határoz.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget, ideértve a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására kirendelt védő díját is, a felülvizsgálati indítvány elutasítása esetén – az ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálat esetét kivéve – az indítvány előterjesztője viseli. Más esetekben pedig az állam.

A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Kúria kézbesíti a határozatát a jogosultak részére. az ügy iratait pedig visszaküldi a felterjesztő bíróságnak vagy a megismételt eljárásra utasított bíróságnak.

 

Jogorvoslat a törvényesség érdekében

Kizárólag a legfőbb ügyész, határidő nélkül, a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen.

A Legfőbb Ügyész indítványát a Kúria minden esetben nyilvános ülésen bírálja el, melyről a legfőbb ügyészt, a terheltet és védőjét értesíti. A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem tartható meg. Ha az alapügyben a terheltnek nem volt védője, a Kúria a terhelt részére védőt rendel ki. Az indítványra a terhelt és a védő is észrevételeket tehet.

A nyilvános ülésen az Kúria röviden ismerteti az ügy iratait, az indítvány előterjesztőjét követően a védő majd a terhelt felszólalhat és – az eljárás jellegéhez képest – indítványokat tehet.

Nincs helye a jogorvoslat bejelentésének, ha a támadott határozatot a Kúria hozta, továbbá ha a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálati eljárás útján orvosolható. A törvényben kizárt jogorvoslati indítványt a Kúria végzéssel elutasítja.

Ha a Kúria a jogorvoslatot alaposnak találja, ítéletében határoz és megállapítja, hogy a sérelmezett határozat törvénysértő, szükség esetén pedig a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetve ilyen határozat meghozatala érdekében a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.